Van egy időszak az életben, amikor szinte mindenki másért él.
Dolgozunk, rohanunk, gondoskodunk, segítünk, gyereket nevelünk.
Észre sem vesszük, hogy közben lassan eltűnik egy kérdés az életünkből.
Én miben érzem igazán jól magam?
Talán ezért olyan nehéz sokaknak, amikor a gyerekek felnőnek.
Egyszer csak csend lesz, és ott maradunk önmagunkkal.
Van, aki ilyenkor elveszettnek érzi magát.
❤️ Egy ötlet, ami mindent megváltoztatott
Nekem ezt Ágota mutatta meg, a barátnőm.
Egy nap azt mondta:
– Mi lenne, ha idén nem hagynánk abba a nyári úszást? Nevettünk.
Aztán ősszel még mindig úsztunk, decemberben is és januárban pedig már a jeget törtük.
Ha ezt valaki kívülről látja, valószínűleg ugyanazt gondolja, amit sokan mondanak is nekünk:
„Hát ti teljesen őrültek vagytok!”
És tudjátok… lehet, hogy egy kicsit tényleg azok vagyunk, de a legjobb értelem
Amit odabent érzek, azt nehéz elmondani
Nem tudom szavakkal elmondani, milyen érzés kijönni a jeges vízből.
Mintha a testem ugyan fázna, de belül mégis valami különös melegség áradna szét. Az elmém kitisztul.
A gondok, amelyek egy órával korábban óriásinak tűntek, hirtelen elveszítik a súlyukat.
Néha olyan megoldások jutnak eszembe, amelyeket előtte napokig nem láttam.
Talán nem véletlenül érezzük ezt.
A hideg víz hatására a szervezetünk endorfint és adrenalint termel, javul a vérkeringés, az agy éberebbé válik, és sokan számolnak be arról, hogy utána könnyebbnek érzik magukat, tisztábban gondolkodnak.
Mi ezt nem tudományos kíváncsiságból kezdtük el, hanem mert egyszerűen jól érezzük magunkat utána.
🤍 Egy barátság, ami mindig azt mondja: „Próbáljuk meg!”
Valamelyikünk kitalál valamit és akármilyen őrültségnek tűnik elsőre, a másik utána megy, mert ez a barátság.
Egyszer láttam két papagájt. Az egyik elkezdett ugrálni a másik odament mellé és ugyanúgy ugrált tovább.
Valahogyan a mi barátságunk is ilyen Ágotával. Nem azért, mert mindent ugyanúgy csinálunk.
Hanem mert ha valamelyikünk fantáziát lát valamiben, a másik nem kineveti, hanem mellé áll.
Mindannyiunknak szüksége van valamire, ami csak a miénk
Ahogy telnek az évek, egyre inkább azt érzem, hogy mindannyiunknak szüksége van valamire, ami csak az övé.
- egy hobbira
- egy szenvedélyre
- egy helyre
- egy közösségre
- valamire, ami feltölti
Lehet ez festés, horgászat, barkácsolás, kirándulás vagy olvasás, teljesen mindegy.
Igy talán kevesebb olyan pillanatot élünk meg, amikor a saját ürességünket próbáljuk mások életének irányításával betölteni.
Mert amikor mi magunk rendben vagyunk testileg és lelkileg, abból a családunk is kap.
- több türelmet
- több mosolyt
- több nyugalmat
Talán ezért hiszem, hogy nem önzés időt szánni arra, amit szeretünk. Éppen ellenkezőleg.
Az egyik legszebb ajándék, amit önmagunknak és azoknak adhatunk, akiket szeretünk.
🤍 Talán nem is a jeges vízről szólt…
Nem a jeges víz változtatott meg.
Hanem az, amit közben megtaláltam.
Önmagamat.
És egy barátságot, amely újra és újra emlékeztet arra, hogy soha nem késő lelkesedni valamiért.
„Nem az számít, mivel töltjük a szabadidőnket. Hanem az, hogy közben újra közelebb kerülünk-e önmagunkhoz.”
Aurora Díszüveg
